A bejegyzés termékmegjelenítést tartalmaz 😀

A mai napon realizálódott bennem az, amit eddig is tudtam, csak nem sejtettem:

A világon 10 féle ember él: aki ismeri a kettes számrendszert, és aki nem.

Aranyos kis informatikus vicc ez, de igazából nem erre jöttem rá, csak így könnyű lesz megérteni, hogy mit szeretnék elmesélni.

Délután kaptam egy Pinterest meghívót, és nagy lelkesen regisztráltam is, mert már minden létező csapból ez folyik, és nem tudtam ellenállni a kíváncsiságnak, hogy körülnézzek odabent. Ki tudja, még akár jó is lehet. 🙂 Az oldal lényegében egy nagy megosztó fal, ahol kis csempéket lehet kiszögezni, melyek újra-szögezhetők, lájkolhatók, kommentelhetők, stb. A csempéken képek és videók lehetnek, és hogy könnyebb legyen őket előállítani, még a könyvjelzősávra is kitehető egy kis Pin gomb, ami az éppen nézett külső oldalon található képeket vonzza be, és azonnal megoszthatóvá teszi a Pinterest faladon. Koncepciójából eredően csak létező tartalmakat lehet megosztani, vagy saját képek feltöltésével lehet az oldalon belül újakat generálni, a legtöbb viszont kintről érkezik Pin-elésekkel. A letisztult dizájn nagyban hozzájárul a sikerhez, élvezet az oldalt böngészni és nézelődni, könnyedén be tud szippantani.

Létrehoztam két Board-ot, amikbe a Pin-ek rendezhetők (szép ez a magyar nyelv), fel is töltöttem őket a minimális darabszámmal, hogy ne legyenek üres képecskék a Board-ok borítóin, bekövettem pár ismerőst, elfogadtam pár automatikus javaslatot, és végig néztem a beállításokat. Amikor a második Board-ot töltöttem fel, akkor oda képeket válogattam, hogy majd saját fotókat teszek ki, de rájöttem, hogy ez túl macerás, inkább rákerestem pár képre és re-pinneltem őket, mert az úgy gyorsabb volt. És ez a kulcsszó.

Kétféle ember létezik ugyanis a világon:

  1. aki a tartalmat előállítja
  2. aki a tartalmat fogyasztja

Persze a határok nem ilyen élesek, de a tendencia jól látszódik.

Kezdetben voltak a blogok, ahol akár több oldalra tördelt bejegyzéseket is írhattak a szerzők, és a közönség ezeket olvashatta, kommentelhette. Aztán a közönség is kedvet kapott a blogolásra, de kevesebb tehetségének hála, csak rövidebben tudott egy adott témáról írni, így létrejöttek a mikroblogok. Később azok a tartalom előállítók, akiknek a hosszú blogok megírására már nem jutott idejük, szintén előszeretettel használták. Csakhogy az idő egyre nagyobb kincs lett, és már mikroblogot írni is luxussá vált, megjelentek a tolvaj-szájtok, ahol mások tartalmait lehetett kitenni, mint inspiráció források. Itt még mindig elő kellett keresni neten a megosztandó tartalmat, és annál menőbb voltál, minél eldugottabb, minél jobb cuccokat tudtál kitenni. De kinek van ma már ideje mélyre ásni a virtuális világ virtuális talajában, ezért megszületett a Pinterest, ahol a már megtalált tartalmat tudod újra tartalommá tenni másoknak, hogy tartalmat hozhassanak létre másoknak. Az egész nagyon egyszerű és gyors, a Facebook fiókoddal regisztrálsz, és már csapathatod is a pinelést, azonnal lehet több tíz, száz ismerősöd, nagyon tuti.

Persze továbbra is maradtak egyedi tartalmakat előállító emberkék, és persze aki előállít, a fogyaszt is, és aki fogyaszt, az néha elő is állít, szóval szerencsére nem lett mindenki fogyasztó, mert az maga lenne a katasztrófa, hiszen nem lenne több újdonság, amit meg lehetne osztani.

Amit viszont látni, hogy az időt elveszi a csupa érdekes tartalom közötti böngészés, bárkiből lehet pinterest-celeb, ha jó dolgokat tűz ki, és emellett a képek jelentősége is kissé leértékelődik. Ha a végtelen falon görgetsz lefelé, egy-egy profi kép is csak pár (tized)másodpercig látható, legyen az elkészítésében akármennyi energia is. A megosztott tartalom az átlagfelhasználónál mind más forrásokból származik, akár az alkotó minden nemű tudta nélkül kerül be az oldalra azzal a látszattal, hogy az csak egy lájk, egy pin, az eredeti tartalom végig elérhető egy külső linken.

Nem, nem a Pinterest kibeszélése ez, hanem arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ilyen és hasonló oldalak mind a ti időtökből élnek, az időtök árán válhattok sztárokká, minél jobban menedzselitek, annál többre vihetitek odabent. Ha addig pl. fotóztatok, és rákaptok az ízére, akkor könnyedén napi rutinná válhat, hogy megnézed azt is, hogy mi történt ott is, mit tettek ki a többiek, stb, és nem jut időtök tartalmat előállítani, csak gépiesen újraosztók, tartalomfogyasztók lesztek.

Jó pár fotós oldalra be vagyok regisztrálva, és már ezeket sem tudom midet követni. Példaként említve, pár kép után már csak porosodik az 500px is, mert egyszerűen nem jut rá idő, hogy továbbvigyem, flickr-on sem kommentelek már annyit másoknál mint régen, és emiatt szinte csoda számba megy, hogy explored lett ez a képem (ami azt jelenti, hogy a mai 500 legérdekesebb kép közé bekerült az oldalon), ráadásul a 17. helyen.

A Facebook, fan page, weboldal, instagram, gmail, fotózás, iskola, ingázás, munka, magánélet, stb. mellett egyszerűen már nem lehet további időt rászánni arra, hogy több közösségi oldalt rendesen menedzseljen az ember, valahol meg kell húzni a határt, hogy eddig, és ne tovább!

Nektek is arra hívom fel a figyelmeteket, nehogy elvesszetek a sok oldalon, és fogyasszátok a jól végigrágott tartalmat, inkább váljatok ti is tartalom előállítóvá, és nem csak továbbosztással, hanem egyedi, minőségi tartalom előállításával! Fotózz, videózz, rajzolj, szerezz zenét, bármit! Legyél te akit megosztanak, majd tovább osztanak! Sokkal menőbb 😉 Nyugodtan regisztrálj bárhova, pinelj, lájkolj, de ne engedd, hogy a rabjává válj, és emiatt ne tudj újat előállítani! Kommentben megkövezhetsz ha más a véleményed, de ne feledd, hogy mit mondtam, nem a használat ellen vagyok, én is fogom nyilván böngészni néha, de csak ésszel!

Ja és ha már vettem a fáradtságot, hogy ezt a bejegyzést előállítottam, lécci oszd tovább, tudod, a kivétel erősíti a szabályt 😀