Már három hete csak a tanulásra gondolok, mindig meg-megállva… de mentségemre legyen mondva, hogy BSc záróvizsga is csak egyszer van az ember életében – jobb esetben 😀 Egyébként nagyon gáz lényegében 29 tantárgyat újra tanulni, ki emlékszik már a 3 éve tanult Diszkrét Matek definíciókra és tételekre, de az Analízis 4 aka. Modalg gyakorlatok is elég szépen megfakultak a hetek folyamán. Hetek, mert a karaktertábla szerű anyagokat ha nem nézed minden nap, akkor úgy el felejted, mintha sosem tanultad volna. És ez így is van rendjén, minek foglalja az agyat feleslegesen, amit úgysem használsz.

Most viszont szépen mindent be kell vágni újra, sajnos kevesebb nap alatt, mint ahány tétel van, így például egy délután jut olyan csodálatos dolgok felidézésére, mint a Nummod 2 tételben a Hermite-féle interpoláció (éppen ezt láttam meg első pillantásra, amint nem a monitorra néztem), de sokkal elrettentőbbeket le sem írok, nehogy elvegyem bárki kedvét is a záróvizsgázástól 😀 Mert van ám plédául Statikus és dinamikus modellek című tétel is, ami UML diagramokról szól, amikről azért nyilván jobban lehet beszélni, mint a lineáris egyenletek megoldhatóságáról.

Nah tehát, ezen ténykedésemben rájöttem, hogy a sok okosság miatt már régen láttam a napot, mint egy igazi leendő programozó, és kimentem a kertbe! WOOOOW, ugye, hát még ilyet, ez kiment a kertbe, érted, KIMENT A KERTBE!!! Máglyára vele! 😀 És ha már kimentem, akkor súlyosbító tényezőként, hogy kint is maradjak, kivittem a gépet is, hogy lőjek pár képet is emlékbe erről a nagy eseményről.

Amint ott sétálgattam, azon tűnődtem, hogy mégis mit fotózzak le, mert a mi kertünkről tudni kell, hogy az egyik legjobban dokumentált kertek egyike a Földön, nincs olyan négyzetcentiméter, ami ne lett volna az idők során már legalább egyszer megörökítve 😀 Ezért inkább múlandó pillanatokat választottam, a 2 dimenziós eredmény alább, bóklászós zenével ízesítve:

Az utóbbin nem tudtam eldönteni, hogy színes vagy fekete/fehér, mivel mindkettőt másért szeretem, ezért szerepel kétszer.

A közelmúltban vettem egy nagylátószögű, régi, olcsó, M42-es obit, ezzel is készült pár tesztfotó aznap, ahogy megjött:

Az obi típusát a beavatottak már ismerik, de most nem osztom meg újra,  mert később még tervezem pár tárgyfotó keretén belül megörökíteni, ugyanis kaptam hozzá eredeti Made in GDR dobozt és tokot, hangulatos retró képeket lehetne vele róla készíteni.

Na de addig is lájk napot nektek! 😀

Update: kimaradt egy kép :O

Na most lájk 😀