« Bejegyzések erősítő címkével

John Linsley Hood 2x12W (class A) audiofil végfok

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Az itt látható képek John Linsley Hood 2×12 Wattos “A” osztályú erősítőjének utánépítéséről készültek. A kapcsolási rajzát Ágoston Lajos: Audiofil erősítők építése című könyvében találtam, és az egész amp e leírás alapján készült.

Hangja a csövesekhez hasonlóan meleg, különösen a középtartományokban érezni az “A” osztályú beállítottságból eredő különleges hangzásvilágot. Nagyon szereti az énekhangokat, mélye roppant határozott, magasa csilingelő, egyszóval nagyon jó és széphangú erősítő “és még melegedni is lehet mellette.”

Az oldalán látható hatalmas bordák méretük ellenére is 45-50°C melegek, 36 Volt és 1,75 Amper nyugalmi áram mellett. A konstrukciójuk ötlete édesapámtól származik és őt dícséri a kivitelezésük (1 napos munka) is.

Én jelenleg a 180W-os hangfalakkal hallgatom (éppen, hogy elég a 12W – kicsit szobahangerőnél hangosabbra lehet vinni), de a téli szünetre (középsuli) tervezem két Fostex (FE206E) szélessávú tölcséres hangfal megépítését; azok 96dBm érzékenysége és max. 30W terhelhetősége ideális lesz ehhez a konstrukcióhoz. (Megjegyzés: azóta már elkészültek.)

Ezt az erősítőt ajánlom megépítésre mindenkinek, aki szereti a csövesek hangzásvilágát, de ezt tranzisztor használatával szeretné megvalósítani (kis feszültségek, nincs kimenőtrafó, stb).

Sajnos a készítés menetéről készült képek adatvesztés következtében elpárologtak, így csak a legeleje és a (leg)vége van meg. A tetőlap ill. a bordák külső összefogója még nincs lefújva, fekete lesz, de a bordák a jobb hőátadás kedvéért valószínűleg maradnak fémtiszták. A Fostexek leendő dobozszíne adta az ötletet, hogy az amp eleje is ugyanabból az anyagból készüljön (design elem a potik 0 állásában a bekapcsolt-állapot jelző átmérő 3-as piros LED).

Nekem ez az erősítő a kedvencem, csodálatos a hangja.



John Linsley Hood 2x75W audiofil végfok

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Az itt látható képek John Linsley Hood 2×75 Wattos tranzisztoros ellenütemű végfokozatának utánépítéséről készültek. Eme erősítő kapcsolási rajzát is Ágoston Lajos: Audiofil erősítők építése című könyvében találtam, és az egész szintén e leírás alapján készült el.

Köszönetet kell, hogy mondjak Ágoston Lajos úrnak, amiért volt olyan kedves, hogy levelemre hamar válaszolt és ezzel segítette az erősítő elkészülését, külön köszönet az ajándékokért!

Hangja nagyon szép, minden hangszert “nagyon odatesz”, minden a helyén van és minden úgy szól, ahogyan annak szólnia kell. Nagy teljesítménye miatt (bár vannak már kW-osak is, gondolj az 1-2W csöves SingleEnded-ekre!) képes bármilyen hangfalat meghajtani, ugyanakkor audiofil kvalitása által még nagy hangerőnél sem észlelhető torzítás, recsegés, levágás… Nekem egy egész kicsit “műszerhangúnak” tűnt – nem igazán ad hozzá a bemenő jelhez, viszont ami bemegy az ki is jön!, de még hogy! Nem fogunk benne csalódni, tényleg jó.

Hozzá kell tennem, hogy ez volt életem első megépített audiofil erősítője, így (kezdőként) minden olyan hibát elkövettem, amit el lehetett követni (szerintem). /Kezdve a bemenetválasztó kapcsolóval, a hangszóró csatlakozóján át, az alkalmazott hangerőszabályzó potenciométerig és nem elfelejtve a trafó-lefogatás ötletességét…, de sajnos a pénzhiány nagy úr…/ Azóta már átesett néhány MOD-on javítva minőségét, de a képek közvetlenül a megépítés után készültek, so sorry.

Mint az egyik képen látható, ez egy szett részeként lett megépítve, így lettek a matricák és a színek is meghatározva. Nagyon jól mutatnak a nappaliban (főleg, hogy még csak ez a szett az egyetlen berendezési tárgy az ülőgarnitúrán és a TV-n kívül!), és ami még fontosabbb, jól is szólnak! (Na persze!)



Íróasztalba épített 2x24W-os Hi-Fi erősítő számítógéphez

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Az alábbi képek az íróasztalomba épített 2x24W-os erősítő végleges kivitelezési állapotáról készültek. Építés közben nem jutott sajnos az eszembe, hogy le kellene fényképezni, így csak a legeslegvégső állapot lett megörökítve, s az is már jó kéthónapos használat után. Mint látható nem hordozható kivitelben alkottam meg, véglegesen be lett csavarozva az egyik fiók helyére.

A számítógépemben egy Genius 5.1-es hangkártya “dorombol”, ennek lehallgatására készült az amp. Tudom jobb lenne mondjuk egy SoundBlaster belső vagy külső kártya (vagy talán egy SB-nél is jobb), de osztálytársamat idézve “nem van rá keret”, így ugyebár a szegény ember vízzel főz és Geniust hallgat. RMAA v5.5-tel mérve nem mutatott olyan nagyon rossz, de nem is jó értéket, ez van. (Az 5.1-et nem haszmálom ki – csk 2.0-án hallgatom: sztereó.)

A konstrukció eredetileg autóba készült mondjuk egy kisebb szub kihajtására, de semmilyen szürő vagy átvitel-korlátozó tag nincs a kapcsolásban, nyugodt szívvel lehet ilyen célra is használni. Elődje nálam a Videoton RA6363S volt, s kijelentem, hogy szebb a hangja az RA-nál, sokkal gazdagabb, részletezőbb, és a kialakításából adódóan kiválóak a mély komponenesei (teszt a 180-as hangfalon). Csakhogy van egy kis “bibi”. A teljes kivezérlést nem a SAL bobozok 8 ohm-ján adja le, hanem 1,5 (egyegészöttized!) ohm-on!!! Hi-hi-hi! Így mit sem érek a 80/60W-os dobozaimmal, sohasem fognak szegények még 24W-on sem menni!

A tapasztalat azonban mást mutat. Ha minden erejét összeszedem a hangkaresznek (virtuális potik maxon – sndvol32.exe) és a képeken is látható (fizikai) hangerőszabályzók is teljes állásban állnak, bőven elég a teljesítménye, a szobában nehéz sokáig kibírni, de sz.géphez nincs is szükség ekkora hangerőre (és nem is akarok diszkót nyitni a szobámban!), így nekem teljes mértékben bevált mint lehallgatóerősítő. Nem is szeretnék másikat, mert tökéletes!



Videoton RA6363S rádiótuneres erősítő

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Ezeket a képeket a Videoton RA6363S 2x25W-os beépített rádiótuneres erősítőjéről készítettem. Sokáig a 2x24W-os amp. helyett használtam a szobám “behangosítására”, de az újítás szele mindenhová elér egy idő után.

Mikor a két SAL lehallgató dobozt megvettem, vetődött fel, hogy le kellene cserélni, ugyanis pont a dobozok önrezonancia pontján van egy erős kiemelés a hangszínszabályzó áramkörében (s lusta voltam feltérképezni a hibát), így kb. 63Hz környékén egy erős berezonálás kísérte az adott hangot. Ez bizonyíthatóan nem a dobozok hibája volt, mert a jelenlegi erősítőnél nem jelentkezik a probléma, de ha a Videotont bekötöm, újra hallani … viszont a nagy 180-as hangfalakon ez a jelenség egyáltalán nem érezhető, még sohasem tapasztaltam.

Nagyon jól működik még mindig, annak ellenére, hogy közel 16 éves, egyedül a skálaizzó égett ki. Hmmm. A maximális kivezérléshez tartozó bemenőfeszültség igénye Tape I-II állásban 200mV (+ phono bemenettel is rendelkezik), így szinte bármilyen hangforrással képes a max hangerő leadására. (A Videoton erősítőkre jellemzően itt is jelentkezik a kivezérlés kb. 2/3-ától a jel négyszögesítése, így már elég nehéz a dal szövegét érteni, s a hangfalak sem igazán szeretik, de ez nem is erre lett tervezve. Az eredeti hifi-toronyban tartozott hozzá egy végerősítő 2x50W-tal, ő csak mint bemenetválasztó illetve előerősítő szerepelt. Lásd: Hi-Fi Magazin – CD-n megrendelhető a neten a korábbi számok gyűjteménye, kiadó: www.momus.hu)

Jó kis erősítő még mindig azoknak a zenekedvelőknek, akik szeretnek nosztalgiázni, de bárkinek, akinek gyorsan, olcsón egy “gyepálható” erősítőre van szüksége.



Quad 2x100W Hi-Fi végfok

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Ezek a képek a Quad 2×100 Wattos erősítő utánépítéséről készültek.

Itt csak a kész állapot lett megörökítve, de ami azt illeti, elég “gyárira” sikerült. Itt most a “gyári” a kinézetre utal és nem sértésnek szántam! – megtapasztalva néhány márka gagyiságát… Az építésben egy barátom is segített, így kettőnket dícsér a munka. Én az elektronikai részt építettem, ő a mechanikai kivitelezést (doboz) készítette. Az erősítő panelei gyáriak (nem akartam az időt húzni két egyforma nyák elkészítésével – az iskolaszünet is véges). A végfok koppanás gátlóval ellátott, megakadályozva a bekapcsolási tranziensek hangfalra jutását. Működését az előlapon néhány másodpercig villogó LED jejzi.

Hangjában nem csalódhat az, aki megépíti, mindent átvisz, torzítása alacsony, viszont nekem saját véleményem az (az A osztályhoz szokott fülemmel…), hogy nagyon kemény a hangja: egy idő után “elfáradok” a hallgatásától, megunom. Természetesen ez szubjektív vélemény, valaki más lehet, hogy az A osztályúmról mondaná ugyanezt!

Összességében ez nagyon jó erősítő annak, aki megelégszik a Hi-Fi-vel és nem vágyik audiofil (vagy high-end) magasságokba. Nagy teljesítménye lehetővé teszi szinte bármilyen hangfal meghajtását. Mi a 2x300W-osokkal is megnyomattuk párban egy Caston CPA400B-vel és azt kell mondanom, hogy “lefőzte” a Caston-t, sokkal energikusabb volt a hangzás, különösen a mélyeknél vont érezhető a változás, de a magasak is “magasabbra” mentek. Igaz, hogy a Caston 2x200W-os volt, de ezt 4 ohm-on adja le, 8 ohm-nál már csak (az adatlap szerint) kb. 180W- ot tud, viszont a Quad-nak kisebb a bemenőfeszültség igénye (s mi csak 3-400 mV-al kínáltuk , így kb. 100-100 Wattot vettünk ki belőlük, de még ha a másik többel ment volna (előfordulhatott), akkor is fenntartom a már leírt véleményem, hiszen azt ennél a hangképnél szereztem!

A Quad jobb volt! A Quad jó.