« Bejegyzések építés címkével

Interconnect

2011. február 7. hétfő / Immánuel írta, kategória: Audiofil / 2 Hozzászólás

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Egy fórumon olvastam egy, a témával kapcsolatos hozzászólást, melyet meg is valósítottam. Következzen az ismertetése!

Eddig (míg el nem készült a következő kábel) egy egyszerű M.N.C. árnyékolt kábelt használtam két-két aranyozott RCA dugóval a végükön, a lejátszó és az erősítő közötti távolság áthidalására és a zenei hanginformáció továbbítására. Ameddig nem hallgattam meg mást, így éreztem tökéletesnek a hangzást. Addig.

A forrásom írója azt állította, hogy egy egyszerű “mezei” RG59-es koaxszal megvalósított összekötő kábel minőségileg – az általa kivitelezett meghallgatásokon – felvette a versenyt a jobb (drágább!) audiofil interconnect kábelekkel. A meghallgatás alapján a 20.000 Ft-os (méterenkénti!) árú kategóriába sorolta, pedig az RG59 ára kb. 50-60 Ft/m.

Ezt nem hagyhattam annyiban. Nekem is ki kellett próbálni – nem jelentett nagy befektetést. Az RCA dugókba éppen, hogy “befért” a koax, ha egy kicsivel is nagyobb lett volna az átmérője, újat kellett volna beszereznem. Az árnyékolást kicsit nehéz volt beforrasztani, de sikerült, s gyorsan ki is próbáltam.

Először a régi M.N.C.-vel halgattam meg, majd az RG59-cel ugyanazt a számot. A váltözás böbbenetes volt számomra!!! A mélytartomány hihetetlenül kontrolált lett, a magasak az eddigi “szétfolyásból” összeálltak – úgy éreztem a cintányért közvetlenül mellettem ütötték össze és hallottam az utolsó kicsengéseit is. Megdöbbentem. Eddig nem hittem, hogy ennyi múlik a kábeleken – pedig igen. Azóta is kitartok mellette (de nincs is pénzem egy márkásra).

A minőség javulásának titka az, hogy igen nagy a hasonlósága az RG59-nek az elméletben legjobb interconnect kábelhez, mely a következő tulajdonságokkal rendelkezik: kellően vastag belső ere van, amely jól vezeti az áramot, nemcsak a külső felületén, hanem a teljes keresztmetszetén. Kiváló dielektromos állandóval rendelkező szigetelő anyag veszi körül, amelynek nincsenek önálló vezetési hajlamai és még a vezetőből kisugárzó statikus teret is lecsillapítja és ezután jön az árnyékoló harisnya, amely pontosan ugyanolyan keresztmetszetű vezetéknek felel meg, mint a belső ér, és 100%-osan körülöleli az egészet, hogy se ki, se be ne szivárogjon semmiféle zavaró energia. (Ilyen kábel csak elméletben létezik.)

Az RG59 viszont majdnem ilyen. A választás is ezért esett rá, hiszen a fentiekből kiindulva az alábbi feltételeknek kellene megfelelnie: a belső ér lehetőleg nagytisztaságú fémből készüljön, mondjuk négy kilences réz (99,99%) vagy ezüst és legyen tömör. A szigetelő anyag, amely körülveszi jó dielektrikum pl. teflon legyen. Az árnyékolás ugyanabból az anyagból készüljön, mint a belső ér és a külső borítás is lehetőleg teflon legyen.

Az RG59 75 ohm-os koax kábel, tömör réz belső érrel, teflon dielektrikummal és kb. 98%-os fedésű rézharisnyával – egyszerűen ideális. És mesés a hangja… Próbáld ki!



Fostex FE206E exponenciális tölcséres audiofil hangfal

2011. február 6. vasárnap / Immánuel írta, kategória: Audiofil / Nincs hozzászólás

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

2007 őszén készült el az alábbiakban látható exponenciális “backloaded” tölcséres hangfalpár saját használatra a JLH 2x12W “A” osztályú erősítő mellé. Azóta sem váltottam hangfalat, nagyon meg vagyok elégedve a konstrukcióval (és a munkámmal). :)

A Fostex FE206E gyári adatlapján szerepel egy ajánlott dobozépítési leírás, az alapján indultam el, de kicsit módosítottam rajta. A hátsó merevítőbordékat belső merevítéssel, a kilépőnyílás homokzsákjait diszkrét terelőlappal valósítottam meg, természetesen a méreteket ahol kellett után-állítottam. Annyira belemerültem a tölcséresek méretezésébe, hogy egy teljesen saját dobozt (!) is terveztem formabontóan új megoldásokkal, de elkészítési technikájának bonyolultsága miatt inkább maradtam a bevált módszereknél.

Így született meg (na nem a Chocapic, hanem) a végleges doboz natúr bútorlapból kivitelezve. Komoly felületkezelést kapott, és mondhatom, nagyon minőségi lett. Ha vendégek érkeznek, az első percben nem is tudják igazán mi is ez, vagy a másik véglet, hogy a hozzáértők szívből irigylik. :)

Hangjukra főként egy nagyon kellemes “melegség” jellemző, értem itt a középtartományok hihetetlen részletezettségét. A szélessávú tölcséresek mindig is “másképpen” szóltak, mint más hangfaltípusok, de nekem ez a “másság” nem visszataszító, inkább ezért kedvelem. A magasakkal sincs gond, de a mélyek a mérőjelek tanulsága szerint 40 Hz-től lefelé elvesztik energikusságukat, ezért inkább a nagybőgőt szereti, mint a basszusgitárt. Ebből az okból kifolyólag készült hozzá egy 100W-os aktív szubláda, mellyel 2.1 rendszert alkotnak, s így még a 20 Hz-t is átviszi a hanglánc (az alatt nem is volt mérőjelem).

Nagyon tudom ajánlani annak, aki ragaszkodik a minőséghez, szeretne egy kis változatosságot, és nem riad vissza egy enyhén futurisztikusan kinéző hangfaltól. Természetesen a megépítés nagy energiákat igényel, de ha megvennénk a komplettet, sokkal jobban a zsebünkbe kellene nyúlni. Ez egy vérbeli audiofil hangfal, bárcsak mindenkinek ilyen lenne és átélhetné ezt az élményt!

Csatolt fájlok



John Linsley Hood 2x12W (class A) audiofil végfok

2011. február 6. vasárnap / Immánuel írta, kategória: Audiofil / Nincs hozzászólás

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Az itt látható képek John Linsley Hood 2×12 Wattos “A” osztályú erősítőjének utánépítéséről készültek. A kapcsolási rajzát Ágoston Lajos: Audiofil erősítők építése című könyvében találtam, és az egész amp e leírás alapján készült.

Hangja a csövesekhez hasonlóan meleg, különösen a középtartományokban érezni az “A” osztályú beállítottságból eredő különleges hangzásvilágot. Nagyon szereti az énekhangokat, mélye roppant határozott, magasa csilingelő, egyszóval nagyon jó és széphangú erősítő “és még melegedni is lehet mellette.”

Az oldalán látható hatalmas bordák méretük ellenére is 45-50°C melegek, 36 Volt és 1,75 Amper nyugalmi áram mellett. A konstrukciójuk ötlete édesapámtól származik és őt dícséri a kivitelezésük (1 napos munka) is.

Én jelenleg a 180W-os hangfalakkal hallgatom (éppen, hogy elég a 12W – kicsit szobahangerőnél hangosabbra lehet vinni), de a téli szünetre (középsuli) tervezem két Fostex (FE206E) szélessávú tölcséres hangfal megépítését; azok 96dBm érzékenysége és max. 30W terhelhetősége ideális lesz ehhez a konstrukcióhoz. (Megjegyzés: azóta már elkészültek.)

Ezt az erősítőt ajánlom megépítésre mindenkinek, aki szereti a csövesek hangzásvilágát, de ezt tranzisztor használatával szeretné megvalósítani (kis feszültségek, nincs kimenőtrafó, stb).

Sajnos a készítés menetéről készült képek adatvesztés következtében elpárologtak, így csak a legeleje és a (leg)vége van meg. A tetőlap ill. a bordák külső összefogója még nincs lefújva, fekete lesz, de a bordák a jobb hőátadás kedvéért valószínűleg maradnak fémtiszták. A Fostexek leendő dobozszíne adta az ötletet, hogy az amp eleje is ugyanabból az anyagból készüljön (design elem a potik 0 állásában a bekapcsolt-állapot jelző átmérő 3-as piros LED).

Nekem ez az erősítő a kedvencem, csodálatos a hangja.



John Linsley Hood 2x75W audiofil végfok

2011. február 6. vasárnap / Immánuel írta, kategória: Audiofil / 3 Hozzászólás

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Az itt látható képek John Linsley Hood 2×75 Wattos tranzisztoros ellenütemű végfokozatának utánépítéséről készültek. Eme erősítő kapcsolási rajzát is Ágoston Lajos: Audiofil erősítők építése című könyvében találtam, és az egész szintén e leírás alapján készült el.

Köszönetet kell, hogy mondjak Ágoston Lajos úrnak, amiért volt olyan kedves, hogy levelemre hamar válaszolt és ezzel segítette az erősítő elkészülését, külön köszönet az ajándékokért!

Hangja nagyon szép, minden hangszert “nagyon odatesz”, minden a helyén van és minden úgy szól, ahogyan annak szólnia kell. Nagy teljesítménye miatt (bár vannak már kW-osak is, gondolj az 1-2W csöves SingleEnded-ekre!) képes bármilyen hangfalat meghajtani, ugyanakkor audiofil kvalitása által még nagy hangerőnél sem észlelhető torzítás, recsegés, levágás… Nekem egy egész kicsit “műszerhangúnak” tűnt – nem igazán ad hozzá a bemenő jelhez, viszont ami bemegy az ki is jön!, de még hogy! Nem fogunk benne csalódni, tényleg jó.

Hozzá kell tennem, hogy ez volt életem első megépített audiofil erősítője, így (kezdőként) minden olyan hibát elkövettem, amit el lehetett követni (szerintem). /Kezdve a bemenetválasztó kapcsolóval, a hangszóró csatlakozóján át, az alkalmazott hangerőszabályzó potenciométerig és nem elfelejtve a trafó-lefogatás ötletességét…, de sajnos a pénzhiány nagy úr…/ Azóta már átesett néhány MOD-on javítva minőségét, de a képek közvetlenül a megépítés után készültek, so sorry.

Mint az egyik képen látható, ez egy szett részeként lett megépítve, így lettek a matricák és a színek is meghatározva. Nagyon jól mutatnak a nappaliban (főleg, hogy még csak ez a szett az egyetlen berendezési tárgy az ülőgarnitúrán és a TV-n kívül!), és ami még fontosabbb, jól is szólnak! (Na persze!)



Íróasztalba épített 2x24W-os Hi-Fi erősítő számítógéphez

2011. február 6. vasárnap / Immánuel írta, kategória: Audiofil / Nincs hozzászólás

Régi weblapról visszatöltve, az eredeti bejegyzés dátuma: 2009. október 23.

Az alábbi képek az íróasztalomba épített 2x24W-os erősítő végleges kivitelezési állapotáról készültek. Építés közben nem jutott sajnos az eszembe, hogy le kellene fényképezni, így csak a legeslegvégső állapot lett megörökítve, s az is már jó kéthónapos használat után. Mint látható nem hordozható kivitelben alkottam meg, véglegesen be lett csavarozva az egyik fiók helyére.

A számítógépemben egy Genius 5.1-es hangkártya “dorombol”, ennek lehallgatására készült az amp. Tudom jobb lenne mondjuk egy SoundBlaster belső vagy külső kártya (vagy talán egy SB-nél is jobb), de osztálytársamat idézve “nem van rá keret”, így ugyebár a szegény ember vízzel főz és Geniust hallgat. RMAA v5.5-tel mérve nem mutatott olyan nagyon rossz, de nem is jó értéket, ez van. (Az 5.1-et nem haszmálom ki – csk 2.0-án hallgatom: sztereó.)

A konstrukció eredetileg autóba készült mondjuk egy kisebb szub kihajtására, de semmilyen szürő vagy átvitel-korlátozó tag nincs a kapcsolásban, nyugodt szívvel lehet ilyen célra is használni. Elődje nálam a Videoton RA6363S volt, s kijelentem, hogy szebb a hangja az RA-nál, sokkal gazdagabb, részletezőbb, és a kialakításából adódóan kiválóak a mély komponenesei (teszt a 180-as hangfalon). Csakhogy van egy kis “bibi”. A teljes kivezérlést nem a SAL bobozok 8 ohm-ján adja le, hanem 1,5 (egyegészöttized!) ohm-on!!! Hi-hi-hi! Így mit sem érek a 80/60W-os dobozaimmal, sohasem fognak szegények még 24W-on sem menni!

A tapasztalat azonban mást mutat. Ha minden erejét összeszedem a hangkaresznek (virtuális potik maxon – sndvol32.exe) és a képeken is látható (fizikai) hangerőszabályzók is teljes állásban állnak, bőven elég a teljesítménye, a szobában nehéz sokáig kibírni, de sz.géphez nincs is szükség ekkora hangerőre (és nem is akarok diszkót nyitni a szobámban!), így nekem teljes mértékben bevált mint lehallgatóerősítő. Nem is szeretnék másikat, mert tökéletes!



« Régebbi bejegyzések